Komplex médiapedagógiai program

Mindennapi tapasztalataink és a felmérések is azt mutatják, hogy gyermekeink életében egyre nagyobb szerepet töltenek be a különböző médiumok: a tájékozódás és a szórakozás meghatározó eszközeként életvezetési és gondolkodási mintákat, sajátos nyelvi kultúrát közvetítenek, öltözködési, étkezési, vásárlási divatokat indítanak, hősöket, eszményeket, életcélokat indukálnak. A szociológusok, esztéták és filozófusok évtizedek óta kutatják és értelmezik azt a folyamatot, ahogyan a tömegkommunikációs rendszerek terjedése befolyásolja a gondolkodást és átalakítja a társadalmi érintkezés bevett formáit.

Komplex médiapedagógiai programunk kettős céllal jön létre:

• egyik célunk, hogy a tanulók tudatosan és kritikusan használják a hagyományos és az új médiumokat
• másik célunk, hogy ne csak passzív fogyasztóként, hanem alkotóként is részt tudjanak venni a folyamatokban

Szocializál,	vagyis egyre inkább a társadalmi normák, értékek, minták közvetítőjévé válik. A diákok gyakran többet ülnek a képernyők előtt, mint családtagjaikkal beszélgetve vagy az iskolapadban, viselkedési és gondolkodási mintáikat a személyes élmények helyett sokszor a “villanypásztorként” használt médiából merítik.
Informál,	vagyis a világ dolgai felől egyre gyakrabban a médiumokból tájékozódunk (televízió, sajtó, internet), amelyek információs módja meg is határozza a többség tájékozottságának jellegét, minőségét és mértékét.
Függőséget okozhat,	mert az audiovizuális információrobbanás részben meg is bénítja életünket, ha nem tanulunk meg szelektálni, ha nem merjük kikapcsolni a készüléket, attól tartva, hogy a következő információ nagyon fontos lesz számunkra. A személyiség autonómiájának védelmében tudatosítanunk kell a média világának “mágikus” természetét, hogy az „égi csatornák” üzenetei ne váljanak kábítószerré, valláspótlékká.
Manipulálhat,	mivel a médiaszövegek erősen befolyásolják a közönséget. Részint mert máshogy jelenítik meg a valóságot, mint ahogy azt a befogadó személyesen tapasztalja, részint mert a kibocsátók gyakran tudatosan is manipulálni kívánják a közönséget. Meghatározható “rejtett érték- és érdekrendszer” alapján kívánják formálni a közvéleményt, gondoljunk például a fogyasztásra ösztönző reklámkampányokra.
Élményforrás,	mivel a médiaszövegek egy része művészi alkotás, amely része a nemzeti és az egyetemes kultúrának, megismerni e műveket örömteli és tanulságos.
Szakmát adhat,	hiszen sok iskolában próbálkoznak az iskolaújság, az iskolarádió vagy a zártláncú televízió működtetésével, vagyis a közoktatásban működő médiumok használatával, amely a legjobb tanulási módja a részvételi demokrácia, a nyilvánosság tanulásának. Másfelől egyre több olyan szakma képződik, amely igényli a tömegkommunikációs ismereteket.
Aki kimarad, az lemarad,	aki nem tanulja meg az audiovizuális írást, olvasást, vagyis mozgó- képi analfabéta marad, az a versenytársadalomban hátrányos helyzetbe kerülhet. A médiaoktatás ezért a demokratizálás, az esélyegyenlőség erősítésének is fontos eszköze.

Megvalósítás

• 1-8 évfolyamonként tanórán kívüli programként

Modulok

Elmélet

• hagyományos kontra közösségi média
• információs önrendelkezés, a szerzői jog és a biztonság
• szövegírás
• internetes zaklatás – beszélnünk kell róla
• tudatos médiahasználat
• közösségi média etika

Gyakorlat

• digitális fotózás
• filmkészítés
• animáció készítés
• blogok
• vlogok, videó és videómegosztás
• kivágások (clippings)
• podcast